Maga az, hogy felteszed ezeket a mélyebb kérdéseket magadnak, új utakat nyit meg evilági létezésed felé. Behoz egy szippantásnyi friss levegőt. Örömtelibbé teszi az életet. Az élet igazi trükkje az, hogy ne az ismeretlenben, hanem a rejtélyben időzz! (Fred Alan Wolf)

 

Nagy Kérdések –  A Tudatosság Konzervnyitói

 

Elgondolkoztál már azon, hogy mikor bátorítottak utoljára bennünket arra, hogy kérdéseket tegyünk fel? És mégis, társadalmunk nagy becsben tartott nagyszerű felfedezéseinek, látomásainak legtöbbje – kérdésekből fakad. Azok a dolgok, azok a válaszok, amiket az iskolában tanulunk, kérdésekből fakadnak. A kérdések előfutárok, kiindulópontok az emberi tudás minden területén. Az indiai bölcs, Ramana Maharshi tanította: a megvilágosodáshoz vezető út a “Ki vagyok én? kérdés vizsgálatán keresztül vezet. A fizikus Niels Bohr kérdése: “Hogyan tud egy elektron eljutni A-ból B-be anélkül, hogy valaha is közöttük lenne?

Ezek a kérdések megnyitnak minket valami olyasmire, amit előzőleg nem tudtunk. És a kérdezés tényleg az egyetlen út, hogy eljussunk – az ismeretlen túloldalára. Miért érdemes feltenni egy Nagy Kérdést? Mert ez felhívás egy kalandra, egy felfedezőútra. Felpezsdítő nekivágni egy új kalandnak; ott van a szabadság mennyei boldogsága, a szabadság, hogy új területeket fedezzünk fel.

Tehát: miért nem tesszük fel ezeket a kérdéseket? Mert a kérdések kitárják a kaput a betóduló káosznak, az ismeretlennek és a kiszámíthatatlannak. Abban a pillanatban, amint felteszel egy kérdést – amire tényleg nem tudod a választ – kinyitod magad minden lehetségesnek. Hajlandó vagy elviselni egy olyan választ, ami esetleg nincs ínyedre, amivel nehezedre esik egyetérteni? Mi van akkor, ha kényelmetlenül érzed magad tőle, vagy kirepít az elővigyázatosságból gondosan magad köré épített biztonsági zónádból? Mi van, ha a válasz nem az, amit hallani szeretnél?

Nem izmokra, hanem jókora adag bátorságra van szükséged ahhoz, hogy fel merjél tenni egy kérdést!

Most vizsgáljuk meg, hogy mi tesz egy kérdést Nagy Kérdéssé? A Nagy Kérdéseknek nem kell filozófia könyvekből jönniük, vagy az “Élet Nagy Kérdéseiről” szólniuk. Nagy Kérdés lehetne számodra például: “Mi történne, ha visszamennék az egyetemre és dipomát szereznék egy új szakon? Vagy: “Hallgatnom kellene-e arra a hangra, ami belül folyton azt mondja, menjek Peruba vagy Kínába?” Vagy: “Lehetséges felfedezni, hogy mi van egy neutrínó belsejében?” Önmagában az a tény, hogy felteszed ezeket a kérdéseket – és több ezer másikat – megváltoztathatja életed irányát. Tehát: az a Nagy Kérdés, ami képes megváltoztatni életed irányát.  Még egyszer: miért nem tesszük el őket? A legtöbb ember inkább maradna ismert biztonságában,  minthogy bajt keressen magának. Még ha egyenesen bele is ütköznek egy kérdésbe, több mint valószínű, hogy elfutnak előle, homokba dugják a fejüket, vagy gyorsan elkezdenek mással foglalkozni.

Legtöbbünknek súlyos válságra van szüksége ahhoz, hogy felvesse a Nagy Kérdéseket. Egy életveszélyes betegség, egy hozzánk közelálló halála, egy vállalkozás vagy házasság kudarca, egy ismételt, már függőségnek tűnő viselkedési minta, amiről nem tudunk leszokni, vagy az elviselhetetlennek tűnő magány. Ilyen időkben, a Nagy Kérdések forró lávaként kezdenek fortyogni lelkünk bugyraiban. Ezek a kérdések nem intellektuális gyakorlatok, hanem a Lélek kiáltásai: “Miért én? Miért ő? Mit csináltam rosszul? Ezek után tényleg érdemes élni? Hogy engedhette meg Isten, hogy ez megtörténjék?”

Ha össze tudnánk szedni azt az erőt, hogy feltegyünk magunknak egy életünket érintő Nagy kérdést most, amikor nincs közvetlen válság, ki tudja, mi történne? Ahogy Dr. Wolf mondta: maga az, hogy felteszed ezeket a mélyebb kérdéseket magadnak, új utakat nyit meg evilági létezésedhez. Átváltozásunk katalizátora lehet. Fejlődés. Elengedés. Továbblépés.

 

A Kérdések Öröme

 

Emlékszel, amikor ötéves voltál, és folyton azt kérdezted: “Miért? Miért? Miért?”. A szüleid egy idő után azt gondolhatták, hogy azért csinálod, hogy az őrületbe kergesd őket, pedig Te tényleg tudni akartál! Mi történt azzal az ötévessel? Fel tudod idézni azt az ötévest, aki voltál? Érzed, hogy milyen volt? Ez fontos, mert amikor ötéves voltál, imádtál a rejtélyben időzni. Imádtad a vágyat, hogy rájöjj dolgokra. Imádtad az utazást. Minden nap tele volt új felfedezésekkel és új kérdésekkel. Mi a különbség aközött, ami most van, és aközött, ami akkor volt? Jó kérdés!

Az élet élvezete és öröme az utazásban van. A kultúránk arra nevel minket, hogy a “nemtudásra” mint elfogadatlanra és rosszra tekintsünk; ez a kudarc egyik, ha nem a legfontosabb formája. Annak érdekében, hogy átmenj a vizsgákon, tudnod kell a válaszokat. De még amikor tényleges tudásról van is szó, konkrét dolgokról, az amit a tudomány nem tud, nagyban felülmúlja azt? amit tud. Sokan a legnagyszerűbb tudósok közül tanulmányozták a Világegyetem és s bolygónkon lévő élet rejtélyét, és őszintén kijelentették: “Tudni nagyon keveset tudunk. Főleg kérdésünk van sok.” Ez biztosan igaz a megkérdezett kiemelkedő gondolkodók esetében. Az író, Terence McKenna szavaival élve: “Ahogy a tudás örömtüzei egyre fényesebbé válnak, annál több és több sötétség tárul föl megdöbbent szemünk előtt.”

Még nehezebb letisztult válasszal előhozakodni a kérdésre: “Mi az életem célja és értelme?” Más szóval: “Mi a fenét keresek én itt tulajdonképpen?” Az ilyen Nagy Kérdésekre való válasz, csak az életnek nevezett utazás során bontakozhat ki. És oda csak a nemtudás útján juthatun el – vagy inkább úgy kellene mondanunk: a még-nemtudás útján. Ha mindig azt hisszük, hogy tudjuk a választ, akkor hogyan fogunk növekedni, fejlődni? Minek a megismerésére leszünk valaha is nyitottak?

 

Előkelő Társaságban Vagy

 

Az emberek évezredek óta tesznek fel Nagy Kérdéseket. Mindig is voltak férfiak és nők, akik a csillagokat fürkészték, próblva rájönni a mindenség határtalan rejtélyére, vagy akik látván, hogy hogyan élnek a környezetükben lévő emberek, azt gondolták: “Nem több az élet ennél?”

Az ókori görög tudósok töprengtek a Nagy Kérdéseken és megvitatták Őket. Néhányan, mint Szókratész és Platón felvetették: “Mi a Szépség? Mi a Jóság? Mi az Igazságosság? Hogyan lehetne a legjobban kormányozni egy társadalmat? Milyen emberek legyenek az uralkodók?” Vallási tanítók, misztikusok és spirituális tanítók, mint például Buddha, Lao Ce, Jézus, Mohamed, Szent Ferenc, Eckhardt Mester, és még sokat mások, a világ összes mondája szerint Nagy Kérdéseket vetettek fel.

A tudós elméjű emberek mindig kérdeztek: Hogyan működik? Mi van belül? Vajon a dolgok tényleg olyanok, mint amilyennek látszanak? Hogyan keletkezett a Világegyetem? Vajon a Föld a Naprendszer középpontja? Léteznek-e a mindennapi történéseink mögött meghúzódó törvények és minták? Milyen kapcsolatban van a Lelkem és a Testem?  A történelem nagy tudósaiban ezek a kérdések a kíváncsiságot messze meghaladó személyes megértési vágyat váltanak ki. Nem csupán kíváncsiak – tudniuk kell!

Albert Einstein kisfiúként feltette magának a kérdést: “Mi történne, ha fénysebességgel száguldanék a biciklimen, és felkapcsolnám a lámpáját – vajon felgyulladna?” Ezt kérdezgette magától tíz évek keresztül – majdhogynem beleőrült. De ebből az elszánt törekvésből lett a relativitáselmélet. Ez egy nagyszerű példa: feltette a kérdést, kitartott mellette évekig, “lógott” az ismeretlenben mindaddig, amíg elő nem hozakodott egy teljesen új valóságképpel.

 

Paradigmaszétrepesztés

 

Az egyik nagyszerű dolog a tudományban az az alapfeltételezés: amiről ma azt hiszi, hogy tudja, arról holnap valószínűleg bebizonyosodik, hogy téves. A tegnap elméletei dobogóként szolgálnak, hogy magasabbra jussunk.  Csak kérdések feltevésével, bármely adott kor bizonyosnak elfogadott feltevései és az “igazságok” megkérdőjelezésével képes a tudomány előrehaladni. Mi van akkor, ha kiderül, hogy ugyanez igaz személyes életünkre, egyéni fejlődésünkre és előrehaladásunkra is? Na, mit gondolsz? Bingó, pontosan így áll a helyzet! Amikor majd végre kitörsz az Önmagadról alkotott feltevéseid korlátaiból, többet fogsz fejlődni, mint amennyit valaha is lehetségesnek tartottál!

 

Fejleszd magad!

 

Nagy Kérédseken elmélkedni – nos, ez egy csodálatos mód arra, hogy “minőségi időt” tölts az elméddel. Mikor volt utoljára, hogy elvitted elmédet egy vagd sétalovaglásra a rejtélyek birodalmába? Amikor megpróbáltál eljutni a Végtelen túloldalára? A kérdések feltevésének renkívül nagy gyakorlati értéke is van. Ez a változás kapuja!

Megkérdezted-e valaha is magad, ahogy Joe Dispenza teszi: “Miért ugyanazt a valóságot hozzuk létre újra és újra? Miért vannak újra és újra ugyanolyan párkapcsolataink? Miért ugyanolyan állásokat szerzünk újra és újra? A végtelen lehetőségek tengerében, hogyhogy mindig ugyanazt a valóságot hozzuk létre? Vagy, ahogy Einstein fogalmazott: az elmebetegség egyik meghatározása, hogy újra és újra ugyanazt tesszük, miközben eltérő eredményre számítunk.

És itt válik hasznunkra a Nagy Kérdések felvetése. Azért Nagyok mert nagyobb valóságra, nagyobb távlatokra, nagyobb lehetőségekre nyitnak meg minket. És Kérdések formájában vannak, mert az Ismert másik oldaláról jönnek. S hogy eljussunk oda, változnunk kell!

Forrás: William Arntz, Betsy Chasse és Mark Vicente – Mi a …. (füttyöt) tudunk!? c. könyve avagy a Mi a csudát tudunk a Világról című film könyv változata

Péter Anita Helga – Tudatosság Tréner

Access Consciousness® Minősített Facilitátor (CF),  Access Bars®, Facelift®, Body® kezelő és Facilitátor 

A következő közösségi médiafelületeken is szeretettel várlak, így nem maradsz le, az újdonságokról.

Szeretnél fejlődni, segítségre van szükséged? Jelentkezz Konzultációra vagy Kezelésre MOST!

Már ismered az Access Consciousness-t és Tanfolyamot keresel? Mit teremthetünk együtt, ha engem választasz?

Köszönöm, ha megosztod:

Feliratkozás Hírlevélre

Feliratkozás Hírlevélre

Iratkozz fel Hírlevelünkre, hogy időben értesülj újdonságainkról, induló tanfolyamainkról!

Adatvédelmi nyilatkozat

Sikeresen feliratkoztál!